Fedett vízfolyások a Nemzeti Térinformatikai Alaptérképen
Szilas-patak, Rákos-patak és Ördög-árok
Hazánk legátfogóbb online térképi szolgáltatása, a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép többek között részletes vízrajzi adatokat is megjelenít, így például a vízfolyások fedett szakaszai is nyomon követhetőek rajta.
A Lechner Tudásközpont Nemzeti Térinformatikai Alaptérképe többféle tematikus adatkört integrálva mutat átfogó képet hazánkról. Megjelennek rajta a közigazgatási és fekvéshatárok, belterületi tömbhatárok, szociális, kulturális és ipari létesítmények, természetvédelmi információk, közlekedési hálózatok, generalizált épületek, külterületi felszínborítási és földhasználati információk, valamint névrajzi és vízrajzi adatok is.
Az NTA vízrajzi adatrétege minden vízfolyást, folyót, tavat, víztározót és vízügyi műtárgyat tartalmaz. A vízfolyások esetében az 5 méternél keskenyebb folyókat, patakokat vékony kék vonallal, a fedett vízfolyásokat pedig szaggatott kék vonallal jelöli. Az alábbi példák három fedett vízfolyást mutatnak be az NTA térképéről.
Az NTA térképrészletén a Budapesten áthaladó Szilas-patak látható, amely Rákospalotán egy rövidebb szakaszon a földfelszín alatt folyik. Az 1992-ben készült infraszínes légifelvételen is jól látszik a patak eltűnő, majd újra előbukkanó vonala, a lombos időszakban készült valós színes ortofotó pedig a 2019-es állapotot mutatja.
A Gödöllői-dombságban eredő Rákos-patak az egykor a forrásánál élő rákok után kapta a nevét. A Rákosrendező vasútállomáson áthaladó szakaszán – amelyet az NTA térképrészlete mutat – terült el a patak mentének egyik legnagyobb tava, a Kerek-tó. 1925-től megkezdődött a patak kanyargós medrének szabályozása, amelynek során a legnagyobb műszaki feladatot a vízfolyás vasútállomás alatti átvezetése jelentette. Az 1971-ben készült fekete-fehér légifelvételen és az 1992-es valós színes ortofotón látható a vasúti sínekkel megszakított Rákos-patak, az NTA térképén pedig kirajzolódik a fedett szakasz szaggatott vonala.
Az NTA térképrészletén látható az Ördög-árok fedett vízfolyása a Tabánnál, míg az 1990-es infraszínes légifelvétel és a 2022-ben készült ortofotó a felszínt mutatja. A Nagykovácsi-medencében eredő időszakos patak a Remete-szurdokon keresztül érkezik a Hűvösvölgybe, majd útját a föld alatt folytatva az Erzsébet híd budai hídfőjétől északra éri el a Dunát. Az Ördög-árok szeszélyes vízjárása miatti áradások megelőzése érdekében 1872-ben kezdték el a patakmeder befedését, 1875-ben azonban egy heves esőzésben a patak elöntötte a Tabánt, így 1878-ra fejeződött be a befedése a Városmajortól a Dunáig terjedő szakaszon.
